Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mány

2011.11.14

Mány-kis falu a Vértes és a Gerecse közötti medencében,  2002-ben volt 920 éves.

 

1082-ből származik az első MAN-t említő okirat.

Mány a középkor évszázadaiban Esztergom vármegyéhez tartozott. A falu és a környező települések a török hódoltság első évtizedeiben elpusztultak, Mány és a szomszédos Örs falu pusztákká lettek.

1768-ban 138 telkes és 7 zsellér család élt a faluban.

A XVIII. Század közepe táján kezdtek betelepülni a németek: a Batthyány család engedélyével Nagymányon Római katolikus vallású német népcsoport kapott letelepedési engedélyt.

1787-ben a katolikus templomot. Batthyány Fülöp építteti fel copf stílusban.

1816-ban épült fel a klasszicizáló késő barokk stílusban a református templom. A jelenleg műemlék jellegű épület. ma is megtekinthető.

1946-ban kitelepítették a község német -- sváb -- családjainak jelentős részét 58 családot, helyükbe a Benes-dekrétum értelmében 26 felvidéki család települt.

Régészeti emlékei közül a legjelentősebb az illír-kelta (eraviszkusz) temető, amit a mányi Kálváriadombon tártak fel. Ezen kívül római kori viseleti és használati tárgyakat, valamint avar kori sírt is találtak a környéken. Bicske és Mány között római kori villagazdaság nyomait találták.

A zarándokúton találjuk a mányi cukrászdát ami hétfőn,kedden zárva tart.Atöbbi napon 10-19 óráig várja a zarándokokat üdítővel,frissítővel,sütemények széles választékával.Innen 500 méterre található kisbolt már reggel 6-tól nyitva tart.