Tata

Története

Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyitják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert.

Miután a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a Duna mentén megépitették a limes egyik fontos katonai táborát (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vizvezetéken, az úgynevezett Kismosó-forrásokból látták el ivóvizzel.

A népvándorlás idejéből Tatán és környékén germán és avar leletek kerültek elő nagyobb számban.

Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a IX. századból fennmaradt irásos emlékek tudósitanak. A bencés kolostorban (Nagy) Lajos királyunk (1342-1382) is megfordult. A vár épitése is az ő uralkodása alatt kezdődött meg.

Zsigmond király (1397-1437) kedves tartózkodási helye volt a vár és Tata első fénykorát is az ő uralkodásának idejére teszik a tőrténészek.

Halála után a település és környéke a Rozgonyi család birtokába került. Ezidő alatt lassú hanyatlásnak indúlt Tata, amit Mátyás király (1458-1490) álltott meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a várat, igy az ismét királyi birtokba került.

1494-től már II.Ulászló király birtokaként emlitik a várat. A törökök 1543-ban foglalták el, mely uralmuk alatt alatt kilencszer cserélt gazdát és összesen 16 évig volt török kézen. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után Tata is gyorsan gyarapodott. A mezővárosban 1695-ben már 223 család élt.

Miután 1727-ben a tatai uradalmat az Esterházyak vásárolták meg, Tata nemcsak igazgatási központtá vált, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stilusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött.

1809-ben, a franciáktól elszenvedett győri vereség után I.Ferenc magyar király udvarával két hónapig Tatán, a grófi kastélyban tartózkodott.

A magyar szabadságharc utolsó szakaszában, Komárom közelsége miatt, jelentős szerepet játszott Tata és környéke.

Az 1867-es kiegyezés után megkezdődött Tata és a Tóváros nagyarányú városiasodása, kisebb gyárak épitése.

1938-ban történt meg Tata és Tóváros közigazgatási egyesitése Tatatóváros néven, amely az 1940-es évek elején változott Tatára.

Ma Tata, ez a gyönyörű, hangulatos kis kertváros a „vizek városa”-ként vonult be a köztudatba.

Látnivalók

Tata szépen kiépitett központi tere az Országgyűlés tér. Közepén látható a város legjellegzetesebb épülete, a nyolcszögletű, diszes fazsingelyes, négy harang elhelyezésére alkalmas Harangláb.

Meghatározó épülete a térnek a Kapucinus rendház, melyet az 1743-ban Tatára érkező kapucinusok épitettek. A rendházhoz csatlakozó templomot Esterházy József gróf 1744-47 között épittette.

Az Öreg-vár fénykora Zsigmond és Mátyás király uralkodása idejére esett (XV. század).  A várárok felett az új hidat és a kapubejáratot 1755-ben Fellner Jakab épitette. 1815-ben Esterházy Miklós elrendelte a vár átépitését. Az udvari homlokzatot 1896-97-ben épitették át mai alakjára.

A vár 1948-ig az Esterházy-család tulajdona.

A vártól alig ötven méterre a fák közül emelkedik ki az Esterházy-kastély, megy Fellner Jakabtervei alapján 1777-re készült el. Több magyar király és neves személyiség volt hosszabb-rövidebb ideig a lakója.

Tata központja hat utca találkozásában a Kossuth tér. Itt emelkedik ki hatalmas tömegével a tér házai közül a Római katolikus Plébánia templom, mely Fellner Jakab által átdolgozott tervek alapján épült. A templom alapkövét 1751-ben tették le, a két torony 1777-re készült el. A nagytemplom készre épitését 1784-ben Grossmann József fejezte be.

Az angolkertet 1783-ban Bőhm Ferenc mérnök épitette meg. A kert kiépitésének kedvezett a feltörő források vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. Ez utóbbit a tó lefolyó vizén működő Kallómalom tulajdonosáról nevezték el.

A kertben néhány szentimentális alkotás között helyezkednek el a Műromok, melyek úhy hatnak, mint egy háromhajós temolom romjai (Charles Moreau épitész munkája).

Itt található még az 1784-ben Grossmann József által épitett, copf stilusú kiskastély, más néven „kerti lak”, ahova az Esterházy-család nyaranta kiköltözött.

A Nagy-tó, ismertebb nevén Öreg-tó Tatának egyik vonzereje, a Gerecse és a környező dombok felszini vizeinek összegyűjtője. A tó a XVIII. Századig szabályozatlan partjával, ingoványos területeivel kedvező lehetőséget biztositott a halászatra. A szabályozást Esterházy József gróf megbizásából 1740-ben végezték el. A tóban a mai napig is tenyésztenek halakat és szinte hagyománnyá vált minden év novemberében a tó un. Lehalászása.

A tó védetté nyilvánitásával telente a vizimadár-gyülekezőhely Európa-hirű lett.

Szállások

Öreg-tó Camping       A leginkább javasolt szálláshely. A sátorozási lehetőség mellett

                                   kis faházakban kétágyas, nagyobb faházakban pedig

                                   többágyas szobák állnak viszonylag kedvező áron a vendégek

                                   rendelkezésére. A Campinghez étterem is tartozik, de a

                                   létesitmény előtt futó utcában számos olcsó árfekvésű büfé

                                   is található.Hátránya a Campingnek, hogy több kilométerre esik

                                   Tata központjától.

Az utunkba eső olcsóbb szálláshelyek és éttermek feltérképezése személyes bejárással fog megtörténni !!